Mert tizenkét évvel korábban egy tizenkilenc éves lány állt egy hideg verandán, és azt hitte, az ajtó bezáródása jelenti a története végét.
Most már tudtam, hogy nem.
Az csak az első fejezet vége volt.
A történetem valódi kezdete azon a napon történt, amikor abbahagytam, hogy olyan emberek szeretetét kérjem, akiknek előbb a saját hazugságaikkal kellett szembenézniük.
És ha valamit megtanultam a haditengerészetben, az ez volt:
a rangot nem az adja, amit mások hajlandók elismerni benned.
Hanem az, amit akkor is felépítesz magadból, amikor senki sem tapsol.






