— Szia, kislányom.

Mert húsz évig azt hittem, ez a szó örökre elveszett.

Most már tudom, hogy bizonyos ajtók nagyon sokáig zárva maradhatnak.

De ha valaki még mindig ott áll a másik oldalon, néha elég egyetlen apró rés.

Egy kis igazság.

Egy kis bátorság.

És egy kéz, amely végre lenyomja a kilincset.

MERT A MÁSODIK ESÉLY NEM AZT JELENTI, HOGY KITÖRÖLJÜK A MÚLTAT.

HANEM AZT, HOGY NEM ENGEDJÜK, HOGY A MÚLT DÖNTSE EL, MILYEN LESZ A JÖVŐNK.

VÉGE.

Javítsd ki a történet logikai ellentmondásaitSűrítsd a középső nyomozási részeket