Hanem hagytam, hogy megtanulja élni.
Aznap este leültem a férjem fényképe alá.
A kép még mindig kissé ferdén lógott.
Felálltam, és kiegyenesítettem.
Aztán halkan azt mondtam:
– Megcsináltam.
És először évek óta a ház valóban az enyémnek érződött.
Nem azért, mert megváltoztak a zárak.
Hanem mert végre én döntöttem el, ki kap kulcsot hozzá.






