— Eladom egy olyan családnak, akik valóban használni fogják.

Beth megfogta a kezem.

— És te?

A tóra néztem.

— Én pedig végre elmegyek valahová, ahová Walt mindig el akart vinni.

— Hová?

Elmosolyodtam.

— Maine-be.

Aznap délután felhívtam az ingatlanost.

Azt hittem, a történet ezzel véget ér.

Nem tudtam, hogy a legnagyobb meglepetés még hátra van.

Három nappal később ugyanis kaptam egy ajánlatot a kabinra.

Nem háromszázezer dollárt.

Nem háromszázötvenezret.

Hanem négyszázhúszezret.

És az ajánlat mögött egy olyan név szerepelt, amelyetől azonnal megállt bennem a levegő.

Walt testvérének családneve.

A vevő nem egy idegen volt.

Hanem az a férfi, akiről azt hittem, hogy több mint húsz éve nem láttam.

Walt öccse.

És az ajánlathoz egyetlen kézzel írt mondatot csatolt:

„Marlene, ha eladod nekem, megígérem, hogy soha többé nem változtatunk semmit azon a helyen, amit Walt annyira szeretett.”

A kezemben remegett a papír.

Aztán Beth megszólalt mögöttem:

— Anya…

Megfordultam.

— Mi az?

Beth arca sápadt volt.

— Felhívott az ügyvéd.

— Mit mondott?

Beth néhány másodpercig hallgatott.

— Azt mondta, találtak valamit Walt régi iratai között.

— Mit?

Beth rám nézett.

— Egy második végrendeletet.

És abban nem a kabin szerepelt.

Hanem egy titok, amit Walt négy évvel ezelőtt magával vitt a sírba.

A következő részben kiderül, mi volt Walt utolsó kívánsága, miért akarta titokban megvédeni a kabint, és miért nem Derek volt az egyetlen, akinek hazudtak.

Fix the cabin’s financial timelineStrengthen the opening truck reveal