A rajta lévő felirat mindössze ennyi volt:

„GIDEONNAK – CSAK AKKOR, HA A CSALÁD ELFELEJTI, MIÉRT ÉPÍTETTEM FEL.”

Gideon átvette a kulcsot.

Kinyitotta a széfet.

Odabent nem pénz volt.

Nem részvények.

Nem végrendelet.

Hanem egyetlen fénykép.

Arthur Ashcroft állt rajta egy fiatal Preston mellett.

A kép hátoldalán pedig egy mondat szerepelt:

„Ha egyszer Preston azt hiszi, hogy mindent örökölt, emlékeztesd rá: a birodalom nem a vérvonalé, hanem annak a felelőssége, aki képes megvédeni.”

A fénykép alatt egy második dokumentum feküdt.

Gideon elolvasta.

Majd elsápadt.

Mert a dokumentum szerint Arthur nemcsak azt kérte, hogy vizsgálják felül Preston öröklését.

Hanem azt is, hogy szükség esetén Conrad Ashcroft minden vezetői jogát azonnal függesszék fel.

És a dokumentum dátuma két nappal Arthur halála előtti volt.

Gideon felnézett Evelynre.

– Most már értem, miért akarta Arthur, hogy én legyek az utolsó ember a kapunál.

Evelyn megkérdezte:

– Miért?

Gideon lassan elmosolyodott.

– Mert Arthur tudta, hogy egy nap valaki megpróbál majd átjutni rajta.

Az ajtó mögött ekkor egy ismerős hang szólalt meg.

– Nem fog átjutni.

Preston állt ott.

A kezében nem pénz volt.

Nem szerződés.

Hanem egy pisztoly.

És ekkor Gideon rájött:

az audit csak a történet első fejezete volt.

Az igazi titok pedig nem az volt, hová tűnt a 340 000 dollár.

Hanem az, hogy miért hagyta Arthur Ashcroft hét évvel korábban egy idős biztonsági őrre a birodalma legnagyobb titkát.